Kedves Urbanista blog! Kedves Városvédők!

A tegnapi, Corvin-negyeddel foglalkozó cikk kapcsán ragadok billentyűzetet, amiben szomorúan temetitek a Bókay János utca egyik szecessziós épületét, több másikkal egyetemben. Szerintetek a Bókay 43 és társai elbontása "pótolhatatlan építészettörténeti és esztétikai veszteséget okoz a fővárosnak". Szerintem meg egy kissé hipokraták vagytok.

Higgyétek el, jár a Corvinnak a teljes újjászületés. A Práter - Üllői - Szigony által határolt hírhedt terület, a mai Corvin-negyed már 50 évvel ezelőtt is züllött környék volt, nem véletlenül itt került felépítésre a Szigony utcai lakótelep, ami sajnos nem állta ki az idők próbáját és csúszott le szépen lassan a nyomorúságos városnegyed mellé.

Azt tudjátok, hogy milyen élet zajlott itt? Milyen mértékű nyomor, szegénység, bűnözés hatotta át a város ezen szövetét, hogy máshol élők többsége be sem merte tenni a lábát erre a környékre?  Arra emlékeztek még, amikor meghallottátok a Leonardo, Szigony, Práter utcák nevét, szinte összerezzentetek és gúnyosan beszéltetek róla nyugodt otthonotokból, hogy mégis hogy lehet ott élni? Ideje lenne talán kicsit magatokba nézni és önvizsgálatot tartani az értékek kapcsán. Természetesen tisztelem Edelényi Dezső építész munkáját és sajnálom, hogy házának mennie kell. De meg kell értsétek, ez szükségszerű. Hogy egy - mindig működő - autós példával éljek: ezen a környéken nem elég egy laza facelift, új modellre van szükség. Sajnos tíz éve, amikor a Corvin-Szigony projekt még csak formálódott, ti még nem jártátok fényképezőgéppel a környékbeli utcákat szecessziós házakat keresve, így nem találkoztatok az örömlányokkal, tengernyi drogossal, utcán bográcsozó emberekkel, dílerekkel, nyomorúságos sorsokkal, romos állapotú épületek sokaságával. 

Az elmúlt években - külső befektető bevonásával - és erős önkormányzati rásegítéssel a változás elindult, a környék tisztulni kezdett, s most, hogy a József körút-Szigony utca közé álmodott gyalogos passzázs, s környékét övező új épületek haladnak kifelé... most már idemerészkedtek, hiszen látótávolságban van a "civilizáció". Most, hogy a sétányon nyílt Costa Coffee, már kifér (ki lehet tenni bátran) a Macbookot az asztalra, ahonnan kritizáljátok a városvezetést, a befektetőt és beszéltek átgondolatlan tervezésről, veszni hagyott értékekről. Hol voltatok idáig? Az amerikai multi úgy néz ki, hamarabb érkezett! "Holott a szomszédos Leonardo utca 41. számú ház is jól példázza, hogyan lehet összehangolni az új beépítést a régi épület megóvásával [...]" - igen, úgy néz ki, hogy ehhez egy Google méretű cég kellett, ugyanis ez a cég használja jelenleg képzési központjaként a felújított 41-es házat.

Azt tudtátok, hogy a Budapest által tíz éve elfogadott rendezési terv szerint a sétány a Szigony utcáig ér majd és áthalad a Bókay utcán? Az arra felfigyeltetek amúgy, hogy milyen állapotban van maga a közterület? Azt megnéztétek Google Maps-en, hogy a Harcsás ház a passzázs útjában áll? Ti mit javasoltok, mi legyen ennek az épületnek és társainak, az utcáknak sorsa? Újítsuk fel? Kicsoda? Miből? A legtöbb önkormányzati bérház, ahogy a harcsás is, állításotokkal ellentétben omladozó állapotban van. Aládúcolt gangok, ősi vezeték, beázó tetők...és komfort nélküli lakások tömkelege. A sétány koncepciója szerint egy egységes várost teremt a városban, mely közös erővel úgy tűnik tényleg megvalósul. Tudtok jobbat mondani?

Cikketek egyébiránt nem tér ki arra, hogy az önkormányzat is tisztában van a Bókay u. 43. építészeti értékeivel, éppen ezért a tervek szerint a homlokzat értékes darabjai bontás után visszaépítésre kerülnek az új, modern lakóházba, ezzel mentve át egy apró darabot Edelényi Dezső munkájából. Nem mehetek el szó nélkül amellett sem, hogy a "A szemközti oldalon álló Bókay u. 48. és 50. számú házak hosszabb távú megmaradása is kétséges [...]." állításnak nyomát sem találtam egy dokumentumban sem, sőt ellenkezőleg, ezeket megmaradó épületként jegyzik mindenhol.

Maradok tisztelettel,
egy helyi lakos
(A cikkre a Corvin-negyed Facebook oldalon találtam.)